2019-ben világszerte nagyjából 20 millió ember (tartomány: 17-25 millió), vagyis a 15-64 éves felnőtt lakosság 0,4 százaléka (tartomány: 0,3 százalék-0,5 százalék) használt kokaint az elmúlt évben. A kokainfogyasztás magas előfordulási gyakoriságát becslések szerint Óceániában (főként Ausztrália és Új-Zéland alrégiójában, ahol ez az arány 2,7%), Észak-Amerikában (2,1%), Nyugat- és Közép-Európában (1,4%), valamint Dél- és Közép-Amerikában (közel 1,0%) mérték. A kokainfogyasztás becsült mértéke más alrégiókban jóval a globális átlag alatt van, bár az adatok korlátozottan állnak rendelkezésre.
2010 és 2019 között az elmúlt évi kokainhasználat becsült előfordulási gyakorisága meglehetősen stabil, körülbelül 0,4 százalékos maradt, de a népességnövekedés következtében 22 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik az elmúlt évben kokainoztak. Ezeket a becsléseket és globális tendenciákat azonban óvatosan kell értelmezni, tekintettel az általános népességfelmérések belső korlátaira, és arra, hogy csak korlátozott számú ország szolgáltat évente új becsléseket. A kokainhasználat nagymértékben eltér az egyes alrégiókban és régiókban, és a hibahatárok túl szélesek ahhoz, hogy a kokainhasználat elmúlt évtizedben bekövetkezett statisztikailag szignifikáns növekedésére vonatkozó következtetéseket lehessen levonni.
Afrikában 2019-ben a becslések szerint 500 000 és 4,3 millió ember (legjobb becslés szerint közel 2 millió ember), vagyis a felnőtt lakosság 0,1 és 0,6 százaléka (középérték: 0,3 százalék) fogyasztott kokaint az elmúlt évben. Bár a régióban nem állnak rendelkezésre a lakosság körében végzett felmérésekből származó friss adatok, a tagállamok által közölt minőségi információk szerint a 2015-2019 közötti időszakban az ilyen tendenciákról beszámoló 16 országból 11-ben nőtt a kokainhasználat.
Észak-Afrikában a becslések szerint a kokainhasználat elmúlt évi előfordulása a felnőtt lakosság körében 2019-ben a regionális átlaggal megegyező (0,3%) volt, kevesebb mint 500 000 múltbeli használóval. A 15-17 éves serdülőkorúak körében a kokainhasználat a szubrégióban 0,2 százalék (Tunézia) és 0,8 százalék (Egyiptom) között mozog, és a fiúk körében magasabb előfordulási gyakoriságról számoltak be, mint a lányok körében.
Nyugat- és Közép-Afrikában a kokainhasználatról általában a kábítószer-használati rendellenességek miatt kezelést kérő személyek számolnak be. A 2014-2017 közötti időszakban a szubrégióban jelentős növekedés volt megfigyelhető a kábítószer-kezelési kezelésre jelentkezők számában, akiknek a kokain volt az elsődleges kábítószerük: a kábítószer-kezelési rendszerek közötti különbségek és a kábítószer-kezelésről szóló jelentésnek az adott országban az adott időszakban tapasztalt fejlettségi szintje ellenére a nyugat- és közép-afrikai országokban a kokainhasználati rendellenességek miatt kezelt személyek száma a 2014-es kevesebb mint 100-ról 2017-re 800-ra, azaz 1 000 000 főre vetítve közel 2 főre emelkedett.
Dél-Afrikában a kokainnal kapcsolatos problémák miatt kezelésre felvett személyek száma az ország különböző jelentési helyszínein következetesen alacsony maradt, de a kokainról gyakran számolnak be a kábítószer-kezelésben részesülő betegek körében a használat másodlagos részállapotaként. Dél-Afrikában 2019-ben a kábítószer-kezelésre jelentkezők 2-5 százaléka számolt be a kokainról elsődleges vagy másodlagos drogfogyasztásként. Összehasonlításképpen 2014-ben a kezelésben lévő betegek 3-10 százaléka számolt be a kokainról, mint elsődleges vagy másodlagos kábítószerről.
Kokainhasználat Ázsiában.
Ázsiában a kokainhasználat éves gyakoriságát tekintve minimális (a felnőtt lakosság 0,05 és 0,08 százaléka között mozog), de 2019-ben1,6 és 2,6 millió ember használta a kábítószert az elmúlt évben. A kokainhasználat mértékéről a legtöbb ázsiai országból nem állnak rendelkezésre friss adatok, de azokban az országokban, amelyekről rendelkezésre állnak adatok, a kokainhasználat továbbra is meglehetősen alacsony. Például 2019-ben Indonéziában nagyjából 50 000 ember (a felnőtt lakosság 0,03 százaléka) és Thaiföldön 32 500 ember (a felnőtt lakosság 0,07 százaléka) becslések szerint fogyasztott kokaint az elmúlt évben. Indiában a 10-75 év közötti férfiak mintegy 0,2 százaléka és a 10-75 év közötti nők 0,01 százaléka, összesen mintegy 1 millió becsült személy számolt be 2018-ban az elmúlt évi kokainhasználatról.
Vegyes tendenciák a kokainhasználatban Dél-Amerikában.
Dél-Amerikában a becslések szerint 2019-ben közel 3 millió ember, vagyis a 15-64 éves népesség 1 százaléka volt az elmúlt évben kokainhasználó. Közép-Amerikában a kokainhasználat elterjedtsége hasonló a dél-amerikaihoz, a felnőtt lakosság közel 1 százaléka (mintegy 300 000 fő) a becslések szerint 2019-ben az elmúlt évben kokainhasználó volt. A Karib-térségben a múlt évi kokainhasználat előfordulási gyakorisága alacsonyabb, a becslések szerint 2019-ben 0,6 százalék, azaz 180 000 múlt évi kokainhasználó a felnőtt lakosság körében.
A 2016-ban az elmúlt évben kokaint és "crack"-et használó közel 1,5 millió fővel, azaz a 15-64 éves népesség 1,0 százalékával Brazília tűnik Dél-Amerika legnagyobb kokainpiacának. Egy korábbi, 2012-ben végrehajtott háztartási felmérés azonban úgy becsülte, hogy a "crack" kokain és a kokain elmúlt évi elterjedtsége Brazíliában a felnőtt lakosság 2,2 százaléka volt.
Argentína, Bolívia (Többnemzetiségű Állam), Chile, Kolumbia és Uruguay, a kábítószer-használatra vonatkozó friss információkkal rendelkező dél-amerikai országok vegyes tendenciákról számolnak be a kokainhasználat tekintetében a lakosság körében. Argentínában 2017-ben a 12-65 év közötti lakosság 1,5 százaléka (a férfiak 2,4 százaléka és a nők 0,7 százaléka) használt kokaint az elmúlt évben. Az elmúlt évi kokainhasználat legmagasabb előfordulását (3 százalék) a 18-24 évesek, és kisebb mértékben a 25-49 évesek körében jelentették. A kokainbázispasztát a becslések szerint a lakosság 0,1 százaléka használta az elmúlt évben, főként férfiak és 25-34 évesek. Ezt azonban nehéz megbecsülni, mivel a kokainbázispasztát használó emberek általában a társadalmilag marginalizált csoportok tagjai, akiket a háztartási felmérések nem jól tudnak megragadni. A 2010-2017 közötti időszakban a kokainhasználat gyakorisága csaknem megduplázódott Argentínában: 2010-ben a felnőtt lakosság 0,8%-a volt becslések szerint az elmúlt évben kokainhasználó; a kokainhasználat növekedése nagyobb volt a nők, mint a férfiak körében, és nagyobb a 35-49 éves felnőttek körében, mint bármely más korcsoportban.
2018-ban Bolívia Többnemzetiségű Államában a 15-64 év közötti lakosság mintegy 0,6 százalékát becsülték úgy, hogy az elmúlt évben kokainozott, és 0,2 százalékát, hogy kokainbázisú pasztát használt. A kokain és a kokainbázispaszta elmúlt évi használata egyaránt nőtt a legutóbbi, 2014-es országos felmérés óta, de a kokainbázispaszta elmúlt évi használatának növekedése jelentősebb volt, mint a kokainé. A kokainhasználat az országban gyakoribb volt a férfiak körében, mint a nőknél, és korcsoportonként a 16-24 évesek körében gyakoribb volt, mint a többi korcsoportban; továbbá gyakoribb volt a közepes jövedelműek (magas-közepes és közepes jövedelműek) körében, mint az alacsony jövedelműek körében. A kokainbázispaszta használata azonban a jelentések szerint gyakoribb volt az alacsony jövedelmű csoportok körében.
Uruguayban a jelentések szerint a kokainhasználat elmúlt évi előfordulási gyakorisága 2018-ban a felnőtt lakosság 2 százalékát tette ki, amely arány 2011 óta stabil maradt. 2018-ban Uruguayban az elmúlt évi kokainhasználat magasabb volt a férfiak, mint a nők körében, korcsoportonként pedig a 26-35 évesek körében. Az elmúlt évi kokainhasználók mintegy 7 százaléka számolt be arról, hogy "néha" heti rendszerességgel, 1 százalékuk pedig napi rendszerességgel használta a kábítószert. Mindazonáltal az országban a múltbeli kokainhasználók közel 43 százaléka kokainhasználati zavarban szenvedőnek minősült. 2018-ban Uruguayban a becslések szerint 8800 rendszeres kokainbázispasztát használó személy (körülbelül 4 fő/1000 15-64 éves népességre) volt, ami jelentősen alacsonyabb, mint a korábbi, 2012-es 14 000 rendszeres használóra vonatkozó becslés. A két tanulmány összehasonlítása, amelyek válaszadóvezérelt mintavételt alkalmaztak a kokainbázispaszta rendszeres használóinak felmérésére 2012-ben és 2018-ban, azt állapította meg, hogy a fiatal felnőttek körében csökkenés tapasztalható a szer használatában. Az idősebb - a 36-45 éves és idősebb - felhasználók aránya azonban jelentősen nőtt, ami arra utal, hogy a 2002-2004 közötti időszakban a fogyasztást körülbelül 18 éves korukban kezdő, idősödő felhasználói kohorsz az évek során tovább használhatta a kokainpasztát (pasta básica de cocaína). A jelentések szerint a kokapaszta (pasta básica de cocaína) használata gyakori a társadalmilag marginalizált népességcsoportok, különösen a hajléktalanok és a menedékhelyeken élők, valamint az alacsony (általános iskolai végzettségnél alacsonyabb) végzettségűek körében.
Észak-Amerikában a kokainfogyasztás továbbra is magas.
Észak-Amerikában 2019-ben a becslések szerint a felnőtt lakosság 2,1 százaléka, azaz 6,9 millió ember használt kokaint az elmúlt évben. Kanadában a kokainhasználat elmúlt évi gyakoriságát 2017-ben a felnőtt lakosság 2,5 százalékára becsülték, amely becslés a 2015-ös 1,5 százalékról emelkedett. Mexikóban a kokainhasználat jóval alacsonyabb, mint Kanadában és az Egyesült Államokban, és 2016-ban a 12-65 éves népesség 0,8 százalékára becsülték.
Az Egyesült Államokban 2019-ben 5,5 millió ember, vagyis a 12 éves és idősebb lakosság 2,0 százaléka használt kokaint az elmúlt évben. Hosszú távú tendenciaként az elmúlt évi kokainhasználat 2011-ben érte el mélypontját, de ezt követően emelkedett, majd 2016-tól magas szinten stabilizálódott.
A kokainhasználat az Egyesült Államokban a fiatalok (18-25 évesek) körében a legmagasabb, 2019-ben 5,3 százalékos volt az elmúlt évi gyakoriság. A "crack" kokain használatának előfordulási gyakorisága jóval alacsonyabb, 778 000 ember, vagyis a 12 éves és idősebb lakosság 0,3 százaléka számolt be az elmúlt évben a szer használatáról. A 18 éves és idősebb felnőttek körében a 26 éves és idősebbek körében viszonylag nagyobb arányban számoltak be "crack" kokainhasználatról. Általánosságban elmondható, hogy a kokainhasználat gyakoribb a társadalmilag integrált kokainhasználók körében, míg a kokain injekciózása és a "crack" kokain használata gyakoribb a társadalmilag marginalizált használói csoportok körében.
Az Egyesült Államokban 2019-ben az elmúlt évben kokaint használó 5,5 millió ember közül közel 2 millió (a 12 éves és idősebb lakosság 0,7%-a) a becslések szerint az elmúlt hónapban átlagosan 5,5. napon használta a kábítószert. A múlt havi használók közül 8,8 százalék (175 000 fő) a becslések szerint napi vagy közel napi kokainhasználó volt.
Az Egyesült Államokban az opioidhasználatnak tulajdonított túladagolásos halálesetek mellett a kokainhasználatnak tulajdonított halálesetek is növekedtek, különösen 2014 óta: a 2010-2019 közötti időszakban a kokainhasználatnak tulajdonított túladagolásos halálesetek száma közel négyszeresére nőtt. Ez a növekedés azonban nagymértékben az olyan haláleseteknek tulajdonítható, amelyek szintén opioiddal, elsősorban szintetikus opioidokkal (fentanilokkal) történtek. 2019-ben az összesen 15 883 kokainnak tulajdonított túladagolásos haláleset 75 százalékához opioid, többnyire fentanilok tartoztak. Bár nem ismert, hogy a halálesetek a két kábítószer egyidejű, egymást követő vagy véletlenszerű használatának következményei voltak-e, az Egyesült Államokban már érkeztek jelentések arról, hogy a kokaint vagy véletlenül keverték fentanilokkal, vagy hamisították fentanilokkal.
A kokainhasználat növekedésére utaló jelek Nyugat- és Közép-Európában.
2019-ben Európában becslések szerint 5 millió ember, vagyis a 15-64 éves népesség mintegy 0,9 százaléka használt kokaint az elmúlt évben. A kokainhasználat azonban Nyugat- és Közép-Európában sokkal magasabb, mint Kelet- és Délkelet-Európában (0,3 százalék, azaz 580 000 felhasználó).
2019-ben Nyugat- és Közép-Európában a becslések szerint 1,4 százalék, azaz 4,4 millió 15-64 éves személy használt kokaint az elmúlt évben. A szubrégió számos országa, különösen azok, amelyekben magas a kokainhasználat előfordulása, mint például Anglia és Wales, Németország és Olaszország, a kokainhasználat növekedéséről számoltak be a közelmúltbeli felméréseikben, míg más országok magas szinten stabil tendenciákról számoltak be.
A "crack" kokain használatát, bár még mindig nem gyakori, a szubrégió néhány országából jelentették. Franciaországban a magas kockázatú "crack" kokainhasználók számát 2018-ban 43 916 főre becsülték, ami a 2010-ben becsült 7520 főhöz képest növekedést jelent, míg a "crack" kokain miatt kezelés alatt állók száma az országban a 2010-es 3388 főről 2018-ban 6921 főre, azaz megduplázódott. Angliában a crack-kokain prevalenciáját a 2016-2017-es időszakban a 15-64 éves lakosság 1000 főre vetítve 5,10-re becsülték, ami a 2011/12-es (4,8/1000 főre vetítve) és a 2013/14-es (5,2/1000 főre vetítve) pénzügyi évben megfigyelt növekvő tendencia után stabilizálódást jelent. Angliában a "crack" kokain volt a kábítószer-használati zavarok miatt 2018-ban kezelésre kerülő személyek 7,6 százalékának elsődleges droghasználata, és ez volt a leggyakoribb másodlagos szubsztancia, amelyről a kábítószer-kezelésben részt vevő személyek körében számoltak be.
A nagy tisztaságú kokain elérhetőségének általános növekedésére is van bizonyíték, amely 2009 óta minden évben nőtt. Az Európai Unióban a kokain tisztasága 2018-ban az elmúlt évtized legmagasabb szintjének számított. 2018-ban azonban a kokain átlagos tisztasága kiskereskedelmi szinten 23 és 87 százalék között változott az Európai Unióban, az országok fele azonban 53 és 69 százalék közötti átlagos tisztaságot jelentett.
A legutóbbi, 2019-ben 32 európai országban végzett iskolai felmérés szerint a 15-16 éves diákok 1,9 százaléka számolt be kokainfogyasztásról, és körülbelül 1 százalékuk számolt be arról, hogy életében használt "crack" kokaint, ez a becslés 2011 óta változatlan maradt.
A kokainfogyasztás általános növekedését Európában a szennyvízelemzésből származó becslések is megerősítik; a 147 városból származó megállapítások 2011 óta növekedést jeleznek, amely 2015 után vált hangsúlyosabbá. Ez az elemzés azt mutatja, hogy a kokainfogyasztás jelentősen eltér a régióban, és 2020-ban 100 000 lakosra vetítve kevesebb mint 1 mg-tól több mint 700 mg benzoylecgoninig (kokain metabolit) terjed. Átlagon felüli egy főre jutó fogyasztást jelentettek a nyugat- és közép-európai városokból (nevezetesen Belgiumból, Franciaországból, Hollandiából, Spanyolországból, Svájcból és az Egyesült Királyságból). Átlag alatti egy főre jutó kokainfogyasztást jelentettek észak-európai (nevezetesen Finnország és Svédország), közép-európai (Csehország) és délkelet-európai (Bulgária, Románia és Szerbia) városokból. Az elemzés alapján azonban a kokainfogyasztás 2020-ban enyhén csökkent, ami azonban a kisvárosokban (100 000 vagy annál kevesebb lakosúak) jelentősebb volt, mint a közepes méretű városokban (100 000 és 1 millió fő közötti lakosság), és alig észrevehető volt a nagyvárosokban (1 millió vagy annál nagyobb lakosságúak) Európában.
2018-ban az Európai Unióban a kokainhasználati zavarok miatt kezelésre jelentkezők több mint kétharmada (79%) számolt be arról, hogy a kokaint heroinnal vagy más opioidokkal kombinálva használta. A kokainhasználati rendellenességek miatt kezelésre először jelentkezők száma is nőtt az elmúlt években. Összességében a kokaint 2018-ban 75 000, speciális drogkezelésre jelentkező személy jelölte meg elsődleges kábítószerként, akiknek közel fele (34 000) első alkalommal jelentkezett; 2014-ben mintegy 60 000 személy jelentkezett kábítószer-kezelési szolgáltatásba kokainhasználattal kapcsolatos problémák miatt, akiknek kevesebb mint fele (27 000) volt első alkalommal jelentkező. Összességében Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság adta 2018-ban az Európai Unió kábítószer-gyógyászati szakellátó szolgálataiban kokainhasználati rendellenességek miatt kezelt személyek közel háromnegyedét.
Óceániában, Ausztráliában a kokain használata egyre növekszik.
2019-ben becslések szerint Óceániában 730 000 ember, vagyis a 15-64 éves lakosság 2,7 százaléka használt kokaint az elmúlt évben.
Új-Zélandon a közelmúltban végzett szennyvízelemzés a kokainfogyasztás alacsony szintjét mutatta ki más olyan országokhoz képest, amelyekben kialakult kokainpiacok vannak. 2019 második negyedévében az ország legmagasabb szintű kokainfogyasztását Auckland területén becsülték (napi 60 mg/ 1000 lakosra vetítve); országos szinten a becslések szerint heti 850 g kokaint fogyasztottak, ami kis felhasználói bázisra utal, ami valószínűleg a kokain iránti alacsony keresletet és kínálatot tükrözi. 2020 második negyedévében a kokainfogyasztás jelentősen visszaesett, országos átlagban heti 100 g/1000 lakosra (vagy közel 5 mg/nap/1000 lakos), a legmagasabb fogyasztás, 10 mg/nap/1000 lakos, Auckland területén volt tapasztalható. Ez körülbelül hússzor kevesebb, mint az európai egy főre jutó átlagos kokainfogyasztás.
Ausztráliában a kokainhasználat elmúlt évi előfordulási gyakorisága a 2016-os 2,5 százalékról 2019-re 4,2 százalékra (900 000 fő) nőtt a 14 éves és idősebb népesség körében, a 2016-os 2,5 százalékról. Az elmúlt évi kokainhasználat minden korcsoportban nőtt, kivéve a 14-19 évesek körében. Az elmúlt évi kokainhasználat növekedését elsősorban az említett korcsoportok férfi tagjai okozták, de ugyanebben az időszakban a 20 év körüli nők körében is nőtt a kokainhasználat. A 20-as éveikben járó férfiak körében az elmúlt 12 hónapban kokaint használó férfiak aránya csaknem megduplázódott, a 2016-os 7,3%-ról 2019-re 14,4%-ra. Emellett az elmúlt évi kokainhasználat több mint kétszeresére nőtt, függetlenül az iskolai végzettségtől (12 éves végzettséggel vagy anélkül) és minden társadalmi-gazdasági csoportban. A múlt havi kokainhasználat azok körében, akik az elmúlt évben kokainhasználatról számoltak be, szintén nőtt, a 2016-os 10 százalékról 2019-re mintegy 17 százalékra.
A kokainhasználat emelkedő tendenciáját Ausztráliában a szennyvízelemzés adatai is megerősítik. Az Ausztráliában évente elfogyasztott kokain becsült mennyisége a 2016/17-es pénzügyi év óta jelentősen megnőtt, a 2016/17-es pénzügyi év során az országban elfogyasztott becsült 3057 kg kokainról a 2019/20-as pénzügyi évre 5675 kg-ra. A 2020 augusztusában Ausztrália-szerte elvégzett szennyvízelemzések a lakosság 56 százalékára, azaz mintegy 13,2 millió lakosra terjedtek ki, és 20 szennyvíztisztító telepen, az államok fővárosaiban és 35 regionális területen végezték őket, lefedve az ország vízgyűjtő népességének széles skáláját. Összességében a kokainfogyasztás a regionális telephelyeken alacsonyabbra becsülték, mint az államfővárosokban, bár a kokainfogyasztás valamennyi államban és területen nőtt, leginkább Nyugat-Ausztráliában, ahol a többi telephelyhez képest viszonylag alacsony fogyasztási bázisról indult.
A becslések szerint Ausztráliában átlagosan közel 600 mg kokaint fogyasztottak naponta 1000 lakosra vetítve. A becslések szerint a kokainfogyasztás Új-Dél-Walesben magasabb volt, mint az ország többi részén, de Queensland, Victoria és az ausztrál fővárosi terület egyes részein is viszonylag magas volt a fogyasztás. Ezeknek az eredményeknek az európai eredményekkel való összehasonlítása a 2019. évre vonatkozóan azt sugallja, hogy a szennyvízelemzésen alapuló egy főre jutó kokainfogyasztás sokkal alacsonyabb volt Ausztráliában, mint néhány olyan európai országban, amelyet magas egy főre jutó fogyasztási szint jellemez, mint például Dánia, Hollandia, Spanyolország és az Egyesült Királyság. Míg a COVID-19 világjárvány kezdetben hatással volt a kokainfogyasztásra Ausztrália egyes államaiban és területein, nevezetesen az állam fővárosi helyszínein, a 2020 második felében a mozgási korlátozások enyhülésével, a jelek szerint az ausztrál fővárosi területen és Tasmániában a kokainfogyasztás meredeken emelkedett, Új-Dél-Walesben pedig visszatért a COVID-19 előtti szintre.
