- Joined
- Jun 24, 2021
- Messages
- 1,643
- Solutions
- 2
- Reaction score
- 1,751
- Points
- 113
- Deals
- 666
A bitcoint a kormányok által ellenőrzött nemzeti valuták alternatív pénzrendszereként vezették be. Sajnos álnévtelen jellege miatt egyes kriptopénzek hívei úgy vélik, hogy nem rendelkezik a szükséges adatvédelmi jellemzőkkel ahhoz, hogy kellőképpen megvédje felhasználóit, különösen olyan autoriter államokban, amelyek vagy tiltják, vagy elnyomják a kriptovaluták használatát.
Valójában a Bitcoin bizonyos szempontból kevésbé nyújt magánéletet, mint a fiat valuták, mivel nyilvános blokkláncról van szó, ami azt jelenti, hogy bárki, aki elég erőforrással rendelkezik a láncelemzéshez, potenciálisan felfedheti a nyilvános cím mögött rejlő valódi személyazonosságot.
Az olyan, némileg ellentmondásos adatvédelmi érmék, mint a Monero és a Dash azért emelkedtek előtérbe, hogy megoldják ezt a problémát, mivel lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy névtelenül küldjenek és fogadjanak értéket. Azóta még sok más privacy coin is megjelent az útjukban.
Ma már olyan sok, az adatvédelemre összpontosító érme van a kriptopiacon, hogy egyre nehezebb kiválasztani, melyik feleljen meg az igényeinknek. El kell mondani, hogy a privacy coinok egyre inkább a globális pénzmosás elleni (AML) szabályozók célkeresztjébe kerülnek, mivel képesek a pénzmosás (ML) és a terrorizmus finanszírozásának (TF) megkönnyítésére, és ennek következtében számos tőzsde törölte őket a listáról.
Ez a cikk áttekinti a legnépszerűbb adatvédelmi érméket, és beszél a megkülönböztető jellemzőikről.
Mik azok az adatvédelmi érmék?
A privacy coinok a kriptovaluták egy olyan osztálya, amely a privát és anonim blokklánc-tranzakciókat hajtja végre azáltal, hogy eltitkolja azok eredetét és rendeltetési helyét. Néhány alkalmazott technika közé tartozik a felhasználó valódi pénztárcaegyenlegének és címének elrejtése, valamint több tranzakció összekeverése egymással a láncelemzés elkerülése érdekében.
Az átláthatóság jegyében a Bitcoin és más, nem privát blokkláncok lehetővé teszik, hogy bárki megtekinthesse a hálózatuk nyilvános címeit és tranzakcióit, ami viszonylag egyszerűvé teszi valakinek a befizetéseinek és kivételeinek nyomon követését.
A privacy érmék azonban két különböző szempontot kezelnek; az anonimitást és a nyomon követhetetlenséget. Az anonimitás elrejti a tranzakció mögött álló személyazonosságot, míg a nyomon követhetetlenség gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy harmadik felek olyan szolgáltatások segítségével kövessék a tranzakciók nyomát, mint például a blokkláncelemzés.
A Privacy Coins által használt stratégiák.
Az anonimitás és a lenyomozhatatlanság hatékony megőrzése érdekében a privacy coinok számos különböző stratégiát alkalmaznak, amelyek közül a legnépszerűbbek közé tartoznak a lopakodó címek, a gyűrűs aláírások, a CoinJoin és a zk-SNARK-ok.
A lopakodó címek megkövetelik, hogy a feladó minden egyes elküldött tranzakcióhoz új címet generáljon, hogy elkerülje a címzetthez való kapcsolódást. A Monero (XMR), az egyik legnépszerűbb adatvédelmi érme, a lopakodó címek egy változatát, a dual-key stealth address protocol (DKSAP) nevű protokollt használja.
A CoinJoin egy olyan érmekeverőként ismert, amely a különböző magánszemélyektől származó tranzakciókat egyetlen tranzakcióvá egyesíti, majd új címek használatával szétosztja a megfelelő felhasználók között.
A Zk-SNARK-ok (Zero-Knowledge Succinct Non-Interactive Argument of Knowledge) lehetővé teszik a kriptopénzek tulajdonosai számára, hogy egy tranzakció érvényességét anélkül bizonyítsák, hogy kritikus azonosító információkat - például az érintett feleket és a számlaegyenlegeket - felfednék.
Legálisak a magánérmék?
Igen és nem. A magánérmék jogszerűsége az egyes joghatóságoktól függ. Dél-Koreában például a kormány a pénzmosás visszaszorítása érdekében megtiltja a magánérmék kereskedését az ország kriptotőzsdéin.
Ugyanakkor azok a joghatóságok, amelyek nem tiltották be a privát érméket, nem is támogatták azokat, ami azt jelenti, hogy működésük egy szürke zónát használ ki az adott ország törvényeiben.
Az Egyesült Államok kormánya például más utat választott, és olyan eszközöket igyekezett kifejleszteni, amelyekkel a magánhálózatokon lebonyolított tranzakciók köpenyét fel lehet oldani.
A magánügyletek nem feltétlenül segítik elő az olyan rosszindulatú tevékenységeket, mint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása. Egyes felhasználók egyszerűen csak értékelik a pénzügyi magánéletüket és élnek alapvető jogaikkal, mégis folyamatosan nő a nyomon követhetetlen digitális valuták ellen fellépő kormányzati szervek száma. Érdekes módon számos ismert személy, például Naval Ravikant, Elon Musk és Edward Snowden továbbra is az adatvédelemre összpontosító alkalmazások mellett száll síkra.
Fontos figyelni, hogy az olyan globális szabályozók, mint a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) milyen intézkedéseket és útmutatást hoznak az adatvédelmi érmékkel kapcsolatban. Bár az adatvédelmi érmék még nincsenek betiltva, megnehezítik mind az olyan országok, mind a tőzsdék dolgát, amelyek az olyan szabályozások miatt, mint a FATF utazási szabálya, információmegosztási kötelezettség alá tartoznak.
Miért törölték a magánérmék listájáról egyes tőzsdéken?
A magánérmék törlése a listáról az adott ország nézeteihez vagy AML/CFT-kötelezettségekhez kötődik, illetve ahhoz, hogy az adott ország hogyan szabályozza a magánügyleteket erre válaszul. Míg a magánéletre összpontosító kriptopénz tranzakciók elkerülhetik a szabályozókat, addig a pénzügyi felügyeleti szervek a központosított tőzsdék felett rendelkeznek uralommal.
Ha egy szabályozó hatóság betilt egy adott kriptopénzt a határain belül, a tőzsdének a lehető leghamarabb le kell állítania a kereskedést, különben azt kockáztatja, hogy bezárják. Ilyen esetekben egyes kriptopiacok úgy dönthetnek, hogy leállítják a kereskedést, míg mások teljesen kivonják az érmét a platformjukról.
Az adatvédelmi érmék az elmúlt hónapokban fokozott ellenőrzésnek vannak kitéve a szabályozó hatóságok részéről, ami arra kényszerített néhány tőzsdét, hogy törölje őket a listáról a szabályozási bonyodalmak elkerülése érdekében.
Ennek az eseménynek a fényében az olyan top privacy coinokat, mint a Dash (DASH), Monero (XMR) és Zcash (ZEC) több vezető kereskedési platform, köztük a Bittrex, CoinCheck, Coinbase UK és ShapeShift is törölte a listáról (míg fordítva, a Gemini 2020 szeptemberében ténylegesen hozzáadta a Zcash-t).
A törlések oka a FATF-szabványok 16. ajánlása szerinti utazási szabály követelménye volt, amely óriási nyomást gyakorol az országok szabályozóira, hogy biztosítsák, hogy a tőzsdéik, illetve a virtuális eszközszolgáltatók (VASP-k) a pénzeszközök továbbítása során megosszák egymással a felhasználók azonosító adatait. A szabályozó úgy kényszeríti ki a megfelelést, hogy a működési engedély vagy regisztráció kérelmezésekor megköveteli a VASP-ktől, hogy teljesítsék ezt a kötelezettséget.
Mindezen intézkedések ellenére egyes jelentések szerint egyesek még mindig a Bitcoint részesítik előnyben, annak ellenére, hogy nem rendelkezik adatvédelmi funkciókkal.
Valójában a Bitcoin bizonyos szempontból kevésbé nyújt magánéletet, mint a fiat valuták, mivel nyilvános blokkláncról van szó, ami azt jelenti, hogy bárki, aki elég erőforrással rendelkezik a láncelemzéshez, potenciálisan felfedheti a nyilvános cím mögött rejlő valódi személyazonosságot.
Az olyan, némileg ellentmondásos adatvédelmi érmék, mint a Monero és a Dash azért emelkedtek előtérbe, hogy megoldják ezt a problémát, mivel lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy névtelenül küldjenek és fogadjanak értéket. Azóta még sok más privacy coin is megjelent az útjukban.
Ma már olyan sok, az adatvédelemre összpontosító érme van a kriptopiacon, hogy egyre nehezebb kiválasztani, melyik feleljen meg az igényeinknek. El kell mondani, hogy a privacy coinok egyre inkább a globális pénzmosás elleni (AML) szabályozók célkeresztjébe kerülnek, mivel képesek a pénzmosás (ML) és a terrorizmus finanszírozásának (TF) megkönnyítésére, és ennek következtében számos tőzsde törölte őket a listáról.
Ez a cikk áttekinti a legnépszerűbb adatvédelmi érméket, és beszél a megkülönböztető jellemzőikről.
Mik azok az adatvédelmi érmék?
A privacy coinok a kriptovaluták egy olyan osztálya, amely a privát és anonim blokklánc-tranzakciókat hajtja végre azáltal, hogy eltitkolja azok eredetét és rendeltetési helyét. Néhány alkalmazott technika közé tartozik a felhasználó valódi pénztárcaegyenlegének és címének elrejtése, valamint több tranzakció összekeverése egymással a láncelemzés elkerülése érdekében.
Az átláthatóság jegyében a Bitcoin és más, nem privát blokkláncok lehetővé teszik, hogy bárki megtekinthesse a hálózatuk nyilvános címeit és tranzakcióit, ami viszonylag egyszerűvé teszi valakinek a befizetéseinek és kivételeinek nyomon követését.
A privacy érmék azonban két különböző szempontot kezelnek; az anonimitást és a nyomon követhetetlenséget. Az anonimitás elrejti a tranzakció mögött álló személyazonosságot, míg a nyomon követhetetlenség gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy harmadik felek olyan szolgáltatások segítségével kövessék a tranzakciók nyomát, mint például a blokkláncelemzés.
A Privacy Coins által használt stratégiák.
Az anonimitás és a lenyomozhatatlanság hatékony megőrzése érdekében a privacy coinok számos különböző stratégiát alkalmaznak, amelyek közül a legnépszerűbbek közé tartoznak a lopakodó címek, a gyűrűs aláírások, a CoinJoin és a zk-SNARK-ok.
A lopakodó címek megkövetelik, hogy a feladó minden egyes elküldött tranzakcióhoz új címet generáljon, hogy elkerülje a címzetthez való kapcsolódást. A Monero (XMR), az egyik legnépszerűbb adatvédelmi érme, a lopakodó címek egy változatát, a dual-key stealth address protocol (DKSAP) nevű protokollt használja.
A CoinJoin egy olyan érmekeverőként ismert, amely a különböző magánszemélyektől származó tranzakciókat egyetlen tranzakcióvá egyesíti, majd új címek használatával szétosztja a megfelelő felhasználók között.
A Zk-SNARK-ok (Zero-Knowledge Succinct Non-Interactive Argument of Knowledge) lehetővé teszik a kriptopénzek tulajdonosai számára, hogy egy tranzakció érvényességét anélkül bizonyítsák, hogy kritikus azonosító információkat - például az érintett feleket és a számlaegyenlegeket - felfednék.
Legálisak a magánérmék?
Igen és nem. A magánérmék jogszerűsége az egyes joghatóságoktól függ. Dél-Koreában például a kormány a pénzmosás visszaszorítása érdekében megtiltja a magánérmék kereskedését az ország kriptotőzsdéin.
Ugyanakkor azok a joghatóságok, amelyek nem tiltották be a privát érméket, nem is támogatták azokat, ami azt jelenti, hogy működésük egy szürke zónát használ ki az adott ország törvényeiben.
Az Egyesült Államok kormánya például más utat választott, és olyan eszközöket igyekezett kifejleszteni, amelyekkel a magánhálózatokon lebonyolított tranzakciók köpenyét fel lehet oldani.
A magánügyletek nem feltétlenül segítik elő az olyan rosszindulatú tevékenységeket, mint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása. Egyes felhasználók egyszerűen csak értékelik a pénzügyi magánéletüket és élnek alapvető jogaikkal, mégis folyamatosan nő a nyomon követhetetlen digitális valuták ellen fellépő kormányzati szervek száma. Érdekes módon számos ismert személy, például Naval Ravikant, Elon Musk és Edward Snowden továbbra is az adatvédelemre összpontosító alkalmazások mellett száll síkra.
Fontos figyelni, hogy az olyan globális szabályozók, mint a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) milyen intézkedéseket és útmutatást hoznak az adatvédelmi érmékkel kapcsolatban. Bár az adatvédelmi érmék még nincsenek betiltva, megnehezítik mind az olyan országok, mind a tőzsdék dolgát, amelyek az olyan szabályozások miatt, mint a FATF utazási szabálya, információmegosztási kötelezettség alá tartoznak.
Miért törölték a magánérmék listájáról egyes tőzsdéken?
A magánérmék törlése a listáról az adott ország nézeteihez vagy AML/CFT-kötelezettségekhez kötődik, illetve ahhoz, hogy az adott ország hogyan szabályozza a magánügyleteket erre válaszul. Míg a magánéletre összpontosító kriptopénz tranzakciók elkerülhetik a szabályozókat, addig a pénzügyi felügyeleti szervek a központosított tőzsdék felett rendelkeznek uralommal.
Ha egy szabályozó hatóság betilt egy adott kriptopénzt a határain belül, a tőzsdének a lehető leghamarabb le kell állítania a kereskedést, különben azt kockáztatja, hogy bezárják. Ilyen esetekben egyes kriptopiacok úgy dönthetnek, hogy leállítják a kereskedést, míg mások teljesen kivonják az érmét a platformjukról.
Az adatvédelmi érmék az elmúlt hónapokban fokozott ellenőrzésnek vannak kitéve a szabályozó hatóságok részéről, ami arra kényszerített néhány tőzsdét, hogy törölje őket a listáról a szabályozási bonyodalmak elkerülése érdekében.
Ennek az eseménynek a fényében az olyan top privacy coinokat, mint a Dash (DASH), Monero (XMR) és Zcash (ZEC) több vezető kereskedési platform, köztük a Bittrex, CoinCheck, Coinbase UK és ShapeShift is törölte a listáról (míg fordítva, a Gemini 2020 szeptemberében ténylegesen hozzáadta a Zcash-t).
A törlések oka a FATF-szabványok 16. ajánlása szerinti utazási szabály követelménye volt, amely óriási nyomást gyakorol az országok szabályozóira, hogy biztosítsák, hogy a tőzsdéik, illetve a virtuális eszközszolgáltatók (VASP-k) a pénzeszközök továbbítása során megosszák egymással a felhasználók azonosító adatait. A szabályozó úgy kényszeríti ki a megfelelést, hogy a működési engedély vagy regisztráció kérelmezésekor megköveteli a VASP-ktől, hogy teljesítsék ezt a kötelezettséget.
Mindezen intézkedések ellenére egyes jelentések szerint egyesek még mindig a Bitcoint részesítik előnyben, annak ellenére, hogy nem rendelkezik adatvédelmi funkciókkal.
Last edited by a moderator: