Brain
Expert Pharmacologist
- Joined
- Jul 6, 2021
- Messages
- 264
- Reaction score
- 295
- Points
- 63
Bevezetés
A THC dózisfüggősége mind a pszichofarmakológusok szűk tudományos köreiben, mind az általános fogyasztói közösségben főáramúvá vált. Ez a hatásváltozatosság a kannabinoid agyi rendszer elképzelhetetlenül sokirányú funkcióival magyarázható. Sokan még mindig úgy vélik, hogy az endokannabinoidok retrográd neurotranszmitterként működnek, a posztszinapszisból szabadulnak fel és a preszinapszisra hatnak. Ez annyira sérti a kannabinoidok természetét, hogy ennél távolabb már nem is lehetne. Valójában a kannabinoidok minden irányba hatnak, még önmagukra is - autokrinálisan.
A THC egy polireceptor ligandum: a CB1 és CB2 részleges agonistája, a glicinreceptor pozitív alloszterikus modulátora, az5-HT3,GPR18antagonistája, és több vanilloid receptor agonistája (a THC további hatásait a CB1 aktiválásán keresztül magyarázzuk, bár a többi receptor hatásait nem lehet tagadni vagy figyelmen kívül hagyni!). Felhívom a figyelmet arra, hogy a kannabisztermékek hatásai markánsan különböznek a szintetikus kannabinoidoktól, mivel a második fő fitokannabinoid, a kannabidiol számos sejtcélpont aktiválását ellensúlyozza, így tompítva a végeredményt. A kannabidiol "védő" hatása azonban nem végtelen, és a túladagolás, ha nehezen is, de lehetséges, legalábbis mentális szinten.
Dózisfüggőség
Szorongás. A THC egyértelműen kétfázisú hatással van a szorongásra. Alacsony dózisokban a kérgi glutamáterg terminálok gátlása miatt anxiolitikus, magas dózisokban a főként a középagyban kifejeződő GABAerg terminálok gátlása miatt anxiogén.
Rövid távú és munkamemória. A hippokampusz egyszerűen tele van CB1 és a megfelelő endokannabinoid lebontó enzimrendszerekkel, teljesen érthető, hogy a szuperplázikus régió antikonvulzív engedékenységet gyakorol. Egy ilyen neurokémiai alap megmagyarázza, hogy a szuperplaszticitás miért tűnik el valahol a következő ízletes után . A THC-hez való tényleges hosszú távú neuroadaptáció a munkamemória, a figyelem, a verbális tanulás és a mentális rugalmasság károsodásához vezet. E borzalmak ellenére a THC memóriára gyakorolt hatása is kétfázisú, bár a neurogenezis és a memória serkentéséhez nagyon alacsony THC-dózisok, szinte mikrodózisok szükségesek. Ez azért van, mert a THC a CB1 jelentős aktiválásáig képes gátolni az AChE-t. A kannabiszhasználat mintáját tekintve a memória fenntartásához szükséges dózisokat abszolút mindenki gyorsan és jelentősen legyőzi. További dózisok azonban megzavarják a kolinerg transzmissziót a kéregben és a limbikus területen, sőt a kolinoreceptor-antagonistákhoz hasonló kognitív képet mutatnak.
Önstimulációs küszöb és motoros aktivitás. A THC addiktív potenciálja rendkívül forró téma, az adatok túlságosan ellentmondásosak .
A THC dózisfüggősége mind a pszichofarmakológusok szűk tudományos köreiben, mind az általános fogyasztói közösségben főáramúvá vált. Ez a hatásváltozatosság a kannabinoid agyi rendszer elképzelhetetlenül sokirányú funkcióival magyarázható. Sokan még mindig úgy vélik, hogy az endokannabinoidok retrográd neurotranszmitterként működnek, a posztszinapszisból szabadulnak fel és a preszinapszisra hatnak. Ez annyira sérti a kannabinoidok természetét, hogy ennél távolabb már nem is lehetne. Valójában a kannabinoidok minden irányba hatnak, még önmagukra is - autokrinálisan.
A THC egy polireceptor ligandum: a CB1 és CB2 részleges agonistája, a glicinreceptor pozitív alloszterikus modulátora, az5-HT3,GPR18antagonistája, és több vanilloid receptor agonistája (a THC további hatásait a CB1 aktiválásán keresztül magyarázzuk, bár a többi receptor hatásait nem lehet tagadni vagy figyelmen kívül hagyni!). Felhívom a figyelmet arra, hogy a kannabisztermékek hatásai markánsan különböznek a szintetikus kannabinoidoktól, mivel a második fő fitokannabinoid, a kannabidiol számos sejtcélpont aktiválását ellensúlyozza, így tompítva a végeredményt. A kannabidiol "védő" hatása azonban nem végtelen, és a túladagolás, ha nehezen is, de lehetséges, legalábbis mentális szinten.
Dózisfüggőség
Szorongás. A THC egyértelműen kétfázisú hatással van a szorongásra. Alacsony dózisokban a kérgi glutamáterg terminálok gátlása miatt anxiolitikus, magas dózisokban a főként a középagyban kifejeződő GABAerg terminálok gátlása miatt anxiogén.
Rövid távú és munkamemória. A hippokampusz egyszerűen tele van CB1 és a megfelelő endokannabinoid lebontó enzimrendszerekkel, teljesen érthető, hogy a szuperplázikus régió antikonvulzív engedékenységet gyakorol. Egy ilyen neurokémiai alap megmagyarázza, hogy a szuperplaszticitás miért tűnik el valahol a következő ízletes után . A THC-hez való tényleges hosszú távú neuroadaptáció a munkamemória, a figyelem, a verbális tanulás és a mentális rugalmasság károsodásához vezet. E borzalmak ellenére a THC memóriára gyakorolt hatása is kétfázisú, bár a neurogenezis és a memória serkentéséhez nagyon alacsony THC-dózisok, szinte mikrodózisok szükségesek. Ez azért van, mert a THC a CB1 jelentős aktiválásáig képes gátolni az AChE-t. A kannabiszhasználat mintáját tekintve a memória fenntartásához szükséges dózisokat abszolút mindenki gyorsan és jelentősen legyőzi. További dózisok azonban megzavarják a kolinerg transzmissziót a kéregben és a limbikus területen, sőt a kolinoreceptor-antagonistákhoz hasonló kognitív képet mutatnak.
Önstimulációs küszöb és motoros aktivitás. A THC addiktív potenciálja rendkívül forró téma, az adatok túlságosan ellentmondásosak .
Állatmodellek azt mutatják, hogy a CPP (kondicionált helypreferencia) és az öninjekciós tesztekben még alacsony dózisú THC is addiktív hatású. Mi segít abban, hogy a THC az alacsony függőséget okozó vegyületek zónájában maradjon? Az, hogy nincs kifejezett negatív megerősítés a megvonáskor, mivel a THC erősen lipofil, és "molekuláris farka" elrejti a megvonás minden negatívumát. Általánosságban elmondható, hogy a THC alacsony dózisai megemelhetik az önstimulációs küszöböt és fokozott motoros aktivitáshoz vezethetnek, míg a magas dózisok ennek az ellenkezőjét eredményezik. Lefordítva emberi nyelvre: alacsony dózisok csökkenthetik a hedonikus küszöböt, azaz "motiváltabbá" tehetnek (rögtön le kell szögeznem, hogy úgynevezett belső motivációról van szó), hogy valamit tegyünk, a motoros programok végrehajtásának megkönnyítésével együtt.
Általános megjegyzés a THC kétfázisú hatásáról.
Általános megjegyzés a THC kétfázisú hatásáról.
- A CB1 receptor különböző neuronpopulációkban eltérő érzékenységgel rendelkezik, azaz a receptor ugyanaz, de a neuronális reakcióképesség eltérő.
- A különböző neuronpopulációk különböző jelátviteli utakat hoznak létre a CB1-receptorból, így a THC hatása különböző dózisokban heterogén a különböző neuronpopulációk (GABA és glutamát) sejtválasza tekintetében.
- A gátló terminálok 20-szor több CB1-receptort fejeznek ki az aktiváló terminálokhoz képest a hippokampuszban és a kéregben.
- A CB1-receptor a glutamaterg neuronokon "on-demand" fizikai gátló funkcióval rendelkezik, míg a GABAerg neuronokon tonikus. Ez a CB1 vezető tulajdonsága, a THC alacsony dózisú profilját értelmezve - a glutamáterg szinapszisokat érinti jelentősebben a THC, és ezután csak a GABAerg szinapszisokat, a receptorsűrűség különbsége ellenére.
A THC hosszú távú hatása a motivációra
A kannabisz motivációs hatását meglehetősen nehéz elkülöníteni, mivel elég nehéz olyan alanyokat találni, akik csak kannabiszt és semmi mást nem használtak, még péntekenként sört sem. És ez nagyon fontos, mert az alkohol maga is elég erősen befolyásolja a motivációs szférát (lásd a motivációs index grafikonját az alanyok önbevallásában).
A kannabisz motivációs hatását meglehetősen nehéz elkülöníteni, mivel elég nehéz olyan alanyokat találni, akik csak kannabiszt és semmi mást nem használtak, még péntekenként sört sem. És ez nagyon fontos, mert az alkohol maga is elég erősen befolyásolja a motivációs szférát (lásd a motivációs index grafikonját az alanyok önbevallásában).
A motiváció laboratóriumi mérései
Maga a motiváció, mint már megállapítottuk, nehezen definiálható a kutatásban. Ennek megfelelően a THC a motiváció különböző aspektusaira hat. A jelenlegi kutatások megerősítik, hogy az úgynevezett "amotivációs szindróma" előfordulhat a krónikus használóknál, de csak kis hányaduknál. Úgy vélem, hogy ez a kis rész a depresszió egy pszichogén formájától szenved, mert ők alkotják azoknak az embereknek a kohorszát, akiknek már kannabisz nélkül is problémáik vannak az életükben.
Maga a motiváció, mint már megállapítottuk, nehezen definiálható a kutatásban. Ennek megfelelően a THC a motiváció különböző aspektusaira hat. A jelenlegi kutatások megerősítik, hogy az úgynevezett "amotivációs szindróma" előfordulhat a krónikus használóknál, de csak kis hányaduknál. Úgy vélem, hogy ez a kis rész a depresszió egy pszichogén formájától szenved, mert ők alkotják azoknak az embereknek a kohorszát, akiknek már kannabisz nélkül is problémáik vannak az életükben.
Az Iowai Játékteszt kimutatta, hogy a krónikus fogyasztók fokozott érzékenységet mutatnak az azonnali jutalmakra, ami gyengítheti a gátló motivációs kontrollt, és növelheti a kockázatvállalás és a megerősítő viselkedés jövőbeli valószínűségét.
A motiváció tanulmányozására egy két lehetőségből álló kísérleti motivációs mérőeszközt (Cherek et al. két lehetőségből álló tesztje) hoztak létre. A résztvevők kereshettek "dolgozni" és keresni, de kevesebbet "nem dolgozni". A grafikonok azt mutatják, hogy a krónikus fogyasztók a teszt 1. és 2. napján gyorsabban mentek át a "nem dolgozó" üzemmódba, és a kontrollokhoz képest többet is kerestek a "nem dolgozó üzemmódban".
A krónikus betegek motivációjának vizsgálatában a legérdekesebb a kognitív tesztek akkumulátora egy árnyalattal - a füveseket azzal ösztönözték, hogy elmagyarázták nekik, hogy ez a kísérlet fontos a legalitásban, és hogy a pontszámuk ahhoz vezethet, hogy a rendőrség soha nem fogja elkapni a seggüket Az eredmény elképesztő volt: a motivációs beszéd után magasabb pontszámot értek el, mint a kontroll.
Következtetések: a krónikus THC (kannabisz) használat hosszú távon nem vezet amotivációs szindrómához. A krónikus felhasználók motivációjával kapcsolatos vizsgálatok bizonyítékai vegyesek. A csökkent motiváltságú felhasználókkal kapcsolatos megfigyelések a társalapítás jellegét mutatják, ahol az amotiváltság valódi oka a társadalmi-gazdasági körülmények és az iskolázottsági szint.
A krónikus betegek motivációjának vizsgálatában a legérdekesebb a kognitív tesztek akkumulátora egy árnyalattal - a füveseket azzal ösztönözték, hogy elmagyarázták nekik, hogy ez a kísérlet fontos a legalitásban, és hogy a pontszámuk ahhoz vezethet, hogy a rendőrség soha nem fogja elkapni a seggüket Az eredmény elképesztő volt: a motivációs beszéd után magasabb pontszámot értek el, mint a kontroll.
Következtetések: a krónikus THC (kannabisz) használat hosszú távon nem vezet amotivációs szindrómához. A krónikus felhasználók motivációjával kapcsolatos vizsgálatok bizonyítékai vegyesek. A csökkent motiváltságú felhasználókkal kapcsolatos megfigyelések a társalapítás jellegét mutatják, ahol az amotiváltság valódi oka a társadalmi-gazdasági körülmények és az iskolázottsági szint.